Az amerikai álom – 2. rész

Az 1. rész itt olvasható.

Scott Bennett a US F1 Team egyik vezető tervezője (senior designer). A londoni Loughborough University-n szerzett autómérnöki (Automotive Engineering) diplomát. Bennett dolgozott már az autóversenyzésben, nevezetesen a Falcon Cars-zal és a G Force-szal, és a repülőgépiparban. Denveri (Colorado, USA) születésű. Bennett tervez bútorokat is, amelyek a housefish.com oldalon tekinthetőek meg. Ő mesél nekünk…

“Klisének hangzik, de én nagyon is szó szerint az álmot élem itt, vagy legalább is az én álmomat. Majdnem olyan régóta, amire csak vissza tudok emlékezni, reggel 6-kor keltem minden második vasárnap és néztük a forma-1-es versenyt apámmal. Ő nagy Lotus-szurkoló volt, így természetesen én is az voltam. 9 évesen néztem, ahogy Nigel Mansell [Team Lotus] összeesik a kimerültségtől, mikor a célvonal felé tolja az autóját Dallasban.* Egy évvel később néztem, ahogy Senna [Team Lotus] megnyeri az első versenyét, egy briliáns vezetés az esőben, Estorilban. Kiolvastam minden F1 technikai könyvet, amit csak meg tudtam szerezni, órákig tudtam vizsgálgatni az F1-es autók modelljeit és megpróbáltam megrajzolni a sajátomat. Amikor a barátaim űrhajósok és tűzoltók akartak lenni, én Colin Chapman akartam lenni.

Így végül az angliai Loughborough egyetemre mentem, hogy autómérnöki diplomát szerezzek, mert úgy véltem ez közelebb visz egy helyhez a Forma-1-ben. Az otthoni nyaraimon kaptam egy adatgyűjtési mérnöki (data acquisition engineering) munkát a Bradley Motorsportnál, egy Indy Lights csapat, amelynek szülővárosomban, Denverben van a bázisa. De a dolgok nem mindig úgy sikerülnek, ahogy elterveztük, és abban az időszakban, amikor megszereztem a diplomámat, összegyűjthettem egy szép rakat elutasító levelet az összes csapattól (és természetesen a Lotus Cars-tól is).

A US F1-hoz Ken Andersonnal való régi ismertségen keresztül kerültem. Együtt dolgoztunk a Bradleynél majdnem pont 15 évvel ezelőtt. Ahogy a dolgok történtek, ő épp akkor kapta meg a munkát a G-Force IRL autó tervezésére, amikor én befejeztem a tanulmányaimat és azon tűnődtem, hogy mi a fenét kezdjek magammal. Az utolsó Loughborough vizsgám utáni nap, levezettem Sussex-be és el is kezdtem dolgozni azon az autón, ami megnyerte az első versenyét, aztán az Indy 500-at és az IRL bajnokságot. Attól fogva Ken és én együtt dolgoztunk időről-időre.

Feladtam, hogy valaha is a Forma-1-be kerülhessek, úgy egy évtizede. Akkor voltam 25, jó diplomám volt egy UK egyetemről, magas szinten benne voltam néhány csúcskategóriás versenyautó tervezésében, terveztem verseny-lengéscsillapítókat és írtam felfüggesztési geometria és jármű-szimulációs szoftvereket. Mégsem kaphattam még csak egy állásinterjút se egy csapattal. Nem neheztelek miatta. Mindig is éreztem, hogy ez keményebb dió, mint bármi más.

Majdnem olyan régóta, hogy ismerem, Ken beszélt a tervéről, hogy egy napon létrehoz majd egy amerikai F1-es csapatot, de sose vettem a dolgot komolyan. Teljesen lehetetlen feladatnak tűnt. Mígnem úgy pár éve, amikor végre sikerült neki valahogyan összeraknia az összes dolgot. És most itt vagyunk, csak néhány hétre attól, hogy az autónk először versenyezzen. Kevesebb, mint egy év alatt létrehoztunk egy nagyon alkalmas bázist, összegyűjtöttük a legokosabb és legtehetségesebb embereket, akikkel valaha is kiváltságom volt együtt dolgozni, és megterveztük azt, ami egy gyors, megbízható, biztonságos, vezethető és igen, egy gyönyörű autó lehet majd.

Ez a csapat sok különböző dolgot jelent sok különböző embernek, de a számomra, szó szerint egy álom megvalósulása. Amikor azok a lámpák kialszanak az első versenyünk rajtjánál, az egyszerre lesz majd egy hosszú út vége, és egy új út kezdete. Már alig várom!”

*1984. július 8., óriási hőségben zajlott a futam; 40 °C, közel 70 °C-os aszfalt és egy több, mint két órás kimerítő verseny

One thought on “Az amerikai álom – 2. rész

  1. Pingback: Az amerikai álom – 1. rész « Hunnylander's Blog

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s